Egyre csak
várok, várok és várok,
Senki sem
hallja, hiába kiáltok:
Hogy
elpusztítanak az örökös csalódások.
Én itt
maradtam, te elmentél,
Nyár volt,
de hirtelen jött a tél;
Egy
szerelmes bolonddá tettél,
Aki csak rád
vár- pedig minden oly esélytelen,
Nem lesz itt
már többé boldog szerelem…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése