Hiányozni fogsz: mikor majd
elszállsz
A hűtlen, hideg, nyári szellővel;
Fájni fog, hiszen tudom: messze
jársz-
S a tegnapok sírnak a felhőkkel.
Milyen rossz lesz: mikor nem
hallhatom
Hangodat, nem láthatom szemedet;
És a mosolyod is már halk
nagyon…
S most minden elszáll, mint a
szerelem….
Minden elmúlik, mint legmelegebb
Csókkal fűszerezett kék kikelet.
S az elválás a
legkegyetlenebb….
A búcsúzás az fáj...ah nagyon
fáj…
Hisz’ a szívem tudja: rögvest
elszállsz.
S csak suttogom én: gyere vissza
már.
