Beszélgettünk,
nevettünk, sétáltunk
Hegyeken
keresztül, mezőkön át;
Ebédeltünk,
utazgattunk, szálltunk
Mint a
vágyakkal teli kismadár.
Láttuk a
napot, amikor felkel,
Hallgattuk a
csillagok zenéjét,
Friss
kávéval keltünk minden reggel,
És csak
csókokkal mondtuk, hogy: jó éjt.
Sokra már
nem emlékszem, az idő
Temeti a
tegnap történteket,
S nincsen
már, ki ezeket siratná.
Már minden
homályos, mit egy felhő
Elrejt, s
megöli az emlékeket-
S újjáéled
egyperces álommá.
