2013. augusztus 31., szombat

Búcsúdal



Nem felejtelek, mindig itt maradsz,
Visszanézve jövőbe sietsz már, 
S minden oly gyorsan távolba szalad,
Tovatűnt az itteni boldogság.
Örökké emlékeznem kell reád,
Milyen finoman csókolt szépen a szád.
Az emlék maradt, ami engem vár.

Titkok





Nevetve látva:ragyognak a csillagok,
Tündérszárnyon szálló csodás pillanatok.
Boldogan látva:tavaszi friss rózsák,
S illatuk ébresztik szívem szép titkát.

Szerelmemet adom, másom úgy sincsen,
Nem ígérhetek se aranyat, se drága kincset.
Csókomat adhatom. Fogadd el kérlek.
Ez mind. Mást nem ígérek.

Sírva látva:zord tavaszi vihar,
S a villámja kegyetlenül a szívembe mar.
Szomorúnak látva:fagyos téli kert,
Ahol a virág nem bírta ki e pusztító szelet.

Szívem a tiéd. Ez mind amim van,
Nem ígérhetek se drága kincset, se aranyat.
Csókomat adhatom. Fogadd el kérlek.
Ez mind. Mást nem ígérek.