Április

Szeszélyes hónap, meleg illatok;

Finoman ölel a lágy napsugár;

A fák alatt vörös dalt hallgatok,

Mit eldúdol egy néma kisvirág.

Április van. Meleg április.

Szivárvánnyá születő rengeteg.

Égszínkék: álom, s búzavirág is-

S zafír ízű csókja betemet.

Már nő a tulipán, virágzik a

Hóvirág-éled már a természet;

Illatozik már a bazsarózsa;

Mézzel fűszerezi a meleget-

S bennem felébresztett egy emléket:

Egy felvillanó régi szerelmet…

Repülnek a napok, szállnak az évek

Repülnek a napok, szállnak az évek;

Idejét sem tudom, mikor is láttalak téged,

Mikor is sétáltunk tavaszi szivárvány alatt

Ahol szerelmes szenvedéllyel csókoltalak.

Esténként fakul már az emlék,

Mint a haláltól megsárgult fénykép.

Repülnek a napok, szállnak az évek

Szélsebesen, a leggyorsabb repülőgéppel

A jövőbe, melyben nincs már mi. Nincsen.

A jövő csodás rejtelmeit magaddal vitted

Hogy valaki mással, valaki kék szeművel éld meg-

S nekem mik maradtak? Apró mihaszna emlékek.

Repülnek a napok, szállnak az évek;

S kezdek felejteni. Már vissza nem kérlek,

Hanem inkább menj már! Szállj már el!

Többé már tőled egy mosoly sem kell!

Menj! Légy boldog! Szállj! Neked többé már nem vagyok!

S örökre elszálltak a legszebb évek, a legszebb napok…