Tegnap még
ölelt engem a karod,
Csókod
illatát éreztem számon,
Akkor még
éreztem, hogy akarod:
Ne
sötétüljön el ez az álom.
Meghalt a
múlt, meddő lett a jövő,
Jelen: ezer
fájdalommal gyilkol.
A szerelmet
elfújta a szellő-
Keserű
méreggel reám csókol.
Hol vagy?
Mondd most merre keresselek?
Csak a finom
tegnapban talállak,
A jelenben
már miért nem tudlak?
Csak egyet
mondhatok, hogy: szeretlek-
S elrohanni
nem fogok-megvárlak-
Nem engedlek
ki a végtelen útra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése