2015. január 14., szerda

Télvíz idején




Csak egy átfagyott madárka reppen
Jégcsapoktól duzzadt ágról ágra-
Átfagyott. Csak reszket; és csak reszket
A jeges hótól felsebzett szárnya.

Fagyhalál, mínusz, már a zúzmara
Is lilán köhécsel napkeltekor;
S mint egy némán gyászoló anyuka
Úgy szenved a hideg jégcsapoktól.

Hideg a csók. Hidegek az álmok.
Elhidegültek a barátságok.
Az öröm is a hidegtől reszket.

A hótól átfagyott fehér tájon
Már csak a zord mínusz jön a szánon;
S átfagyott madárka már nem reppen…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése